Iskolatörténet

Az 1867-es kiegyezés után a megalakult kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere Eötvös József lett, aki legfontosabb feladatának a népiskolai törvény megalkotását, s azon belül a kötelezõ iskolai oktatás megvalósítását tartotta.

2tan-1

A megfelelõ szintû oktatáshoz azonban kellõen képzett nevelõkre volt szükség, ezért megkezdték a „felsõ nép – és polgári iskolai tanítóképzõk” felállítását. Így alakult meg az Erzsébet Nõiskola, ahol Zirzen Janka tervezte meg a polgári iskolai tanítónõképzést, majd a felsõbb tanítónõképzõt.

Ennek az intézménynek adott otthont 1902-tõl a Hermina és az akkori István utak sarkán emelt épület, mai iskolánk.

A szecessziós épület Baumgartner Sándor tervei alapján készült, s nagyon jól felszerelt, modern iskola volt. Park, sportpálya, tornaterem, könyvtár, pihenõk, korszerû laboratóriumok, praktikus berendezésû tantermek álltak a hallgatók rendelkezésére.

Ebben az idõben az iskolának 3 tagozata volt: a polgári iskolai tanítónõképzõ, a gyakorló felsõbb leányiskola és az 1906-ban megalakult Apponyi Kollégium. Olyan kiemelkedõ egyetemi és tudományos munkát végzõ tanárok oktattak itt, mint Cholnoky Jenõ földrajztudós, Entz Géza, Horger Antal nyelvész, Bartoinek Géza fizikus, az Eötvös Kollégium szervezõje és Gombocz Endre.

1920-tól a gimnáziumot fokozatosan visszafejlesztették gyakorló polgári iskolává, majd nyolcosztályos líceummá. Ebben az idõben vált ki az intézménybõl és költözött Szegedre a Tanárképzõ Fõiskola. Az iskola a 30-as években a Budapesti Középiskolai Tanárképzõ Intézet egyik gyakorlóiskolájaként mûködött.

1916-ban az Erzsébet Nõiskola felsõbb leányiskolája hatosztályos felsõbb leányiskolává, majd 1918-ban nyolcosztályos gimnáziummá szervezõdött.

Az 1945/46-os tanévtõl a gimnázium alsó évfolyamai helyett fokozatosan az általános iskola felsõ tagozatos évfolyamai indultak.

1946. novemberétõl az iskola neve Ajtósi Dürer sori Gimnázium és Általános Iskola. Az 1948/49-es tanévben elválasztják az iskolától a gimnáziumot, amely 1950-tõl a Teleki Blanka Általános Leánygimnázium nevet vette fel. Az általános iskola neve Fõvárosi Leányiskola lett. A koedukált oktatást az 1959/60-as tanévben vezették be az intézetbe. A 60-as évektõl dr. Gáti Ferenc pszichológus lett az iskola igazgatója. Õ elvállalta a közelben lévõ hetes iskola tanulóinak oktatását is, melyhez bejáró pszichológusok nyújtottak segítséget. Az 1986/87-es tanévtõl kezdõdõen rajz, számítástechnika, atlétika és angol tagozatos osztályok indultak. Iskolánk felismerte, hogy a modern kor elengedhetetlen követelménye a magas színvonalú tudás és nyelvtudás, és 1991-ben elsõként dolgozta ki és vezette be az magyar – angol két tanítási nyelvû programotáltalános iskolai szinten. 1994-ben felvette a Városligeti Általános Iskola nevet.

1998-ban készült el az udvaron található zöld tetõs, föld alá süllyesztett tornaterem, amely egyedülálló Budapesten.

2004-ben már valamennyi tanulócsoportunkban a két tanítási nyelvû program szerint folyik az oktatás.
Mai nevét az magyar – angol két tanítási nyelvû oktatás bevezetése után nyerte el. Az elmúlt évek során iskolánk igen sok és kiemelkedõ tanulmányi- és sport eredményt ért el, és rangos helyet vívott ki a fõvárosi általános iskolák között.

/Papp Zoltán tanár úr gyûjtése nyomán/