100 év alatt az iskola tanulói közül sokan váltak híressé tehetségük, munkájuk vagy éppen nevük révén. Innen ismerhetjük Arany János unokájának, Széll Piroskának a nevét, vagy a híres író, Benedek Elek két lányáét, Benedek Máriáét és Benedek Flóráét.
A továbbiakban három olyan híres nõalak rövid portréját szeretnénk bemutatni, akik szintén ebbe az iskolába jártak és nevük összeforrt az irodalomtörténettel.
BONCZA BERTA (CSINSZKA) ADY ENDRE FELESÉGE
1895. június 6-án született Csucsán. Apja Boncza Miklós képviselõ, egy belügyminisztériumi lap fõszerkesztõje volt. Anyja belehalt a szülésbe. Bertát nagyanyja nevelte. 1904-ben íratták be iskolánkba, késõbb Lausanneba, Svájcba küldték egy híres leányiskolába.
A fiatal lány mindig is különleges akart lenni. Verseket írt, érdekelték a mûvészetek. A versek útján ismerkedett meg késõbbi férjével, Ady Endrével. Leveleket írt neki a kollégiumból, de eleinte nem kapott választ. A költõ csak késõbb válaszolt és levelezésbe kezdett a lánnyal. Berta meghívta magukhoz Csucsára. Bár mind Adynak, mind Bertának volt eljegyzettje, mindketten elhagyták azokat.
Be kell vallani, a házasság nem igazi szerelembõl született, legalábbis Berta részérõl nem. Sokkal jobban tetszett neki az Ady Endréné név. Bár Berta szülei sokáig ellenezték, az elsõ világháborút követõen 1915-ben összeházasodtak. Sõt, apja azt mondta, addig nem adja áldását lánya házasságára, amíg két évig nem élt együtt Adyval és így bizonyította hûségét. Az apai áldásra azonban nem kerülhetett sor, mivel a házasságot követõ másfél év elteltével meghalt.
Feleségét Ady Csinszkának hívja, amelyet a tréfás Csacsinszka névbõl formált át. Csucsára költöztek, ott volt ugyanis Csinszka birtoka. 1919-ben bekövetkezett haláláig ápolta a nagybeteg férjét. Ady költészete itt pihent meg kissé, Csinszkához írta szerelmi verseinek jó részét.
Miután Ady meghalt, Csinszka egy évre rá újból férjhez ment, Márffy Ödön festõmûvészhez. Elõtte hatalmas pereskedések folytak Csinszka és Ady szülei között a szerzõi jogokról. Csinszka végig támogatta anyagilag férje szüleit, miután Ady meghalt. Itt már õ is súlyos betegséggel küzdött, ugyanis váratlanul kitört rajta a skizofrénia, ami egyre inkább elhatalmasodott rajta. Egy ízben betört férje egyik kiállításának megnyitójára, ahol hatalmas botrányt rendezett. 1934-ben, 39 évesen halt meg Budapesten.
Egész élete alatt érzékeny volt, talán túlságosan is. Szerette magát szerepekben tudni, azokat játszani. Ilyenek voltak férjei mellett betöltött szerepei is. Ugyanakkor azonban õ volt a múzsája egyik legnagyobb költõnknek és mûveltségét sok korabeli nõ irigyelhette volna. Halálával egy fontos embert vesztett el Magyarország.
Forrásmű: Robotos Imre: Az igazi Csinszka
Magvetõ, 1975
Novotny Anna
8/d
KAFFKA MARGIT
Mindmáig õ a legnagyobb magyar író, költõ asszony. A Nyugat nagy nemzedékének elsõ vonulatába tartozik, legjobb regényei a lélektani epika nagyszerû hazai példái.
Apja polgári értelmiségi család sarja, anyja õsnemesi família leánya, együtt örökli a régi világ és a liberalizmus, a polgári forradalmak hagyományát. Így elõbb tanítónõi oklevelet szerzett, majd továbbtanult, és polgári iskolai tanárnõ lett.
Huszonkét éves korától kezdve csaknem élete végéig gyakorló tanár volt, férjhezmenetelekor sem hagyta abba a dolgozó nõ életét, szeretett tanítani, néhány színvonalas tankönyvet is írt.
Ifjúkorától kezdve foglalkozott versekkel. Élményei lázongóvá teszik, és a költészetben is keresi az útját. A hagyományossal szakítást kezdetben, a századfordulón Kiss Józsefben, Heltai Jenõben, Makai Emilben találja meg. Hamarosan sikerül is az irodalmi központ közelébe kerülnie.
A Nyugat megindulásakor túllép korábbi éveinek hatásain, lenyûgözi Ady költõi nagysága, de elragadja az egész költõi nemzedék impresszionista – dekadens – nagyvilági hangja is. Lelkesen lép közéjük, és lelkesen fogadják: a Nyugat elsõ számától egészen korai haláláig a nagy folyóirat munkatársa.
Költészete, amelyben sajátosan találkozik a hétköznapi apróságok meghitt megragadása a szecesszió stílromantikájával.
1911-re készül el legnagyobb mûve: a Színek és évek, egy gazdag lelki életû, de körülményei folytán minduntalan megalkuvásra kényszerülõ asszony története. A következõ nagy mû, a Mária évei, az iskolában eltöltött éveken alapszik. Közben novellák és kisregények egész sorát írja.
A háború kitörése felháborítja. A költõnõ elõbb csak kétségbeesett, majd pacifista versekkel válaszol. Érdekes, hogy ez idõben tér vissza a szabad versektõl a rímes versekhez, holott ez idõben a szabad versnek még forradalmi íze volt. S ami ennél fontosabb: elbeszélõ prózája egyre inkább kifejezetten társadalmi témák felé fordul. Ekkor írja utolsó regényét, a Hangyabolyt, amely egy apácaiskola zárt körében mutatja meg mesteri módon a társadalmi kapcsolatokat (1917).
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaffka_Margit (2010.03.10.)
Szántai Kis Szabina
8/b
MÓRICZ VIRÁG
Író, Móricz Zsigmond leánya. Mûvészettörténetet tanult a bécsi, berlini, budapesti egyetemen. Egy ideig a Nyugat titkára, majd film segédrendezõ, késõbb Móricz Zsigmond titkára, atyja halála után pedig irodalmi hagyatékának gondozója volt. A Nyugat 1936-os novellapályázatán díjat nyert Bukaresti éjszaka címû novellájával. Napilapokban, folyóiratokban gyakran jelennek meg írásai.
Elsõ nagyobb terjedelmû mûve, az Apám regénye /1953/ jelentõs forrástanulmány Móricz Zsigmond életéhez. Egyéb mûvei, pl.: Rosta /1955/; Pókháló /1958/; Kaland /1963/.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaffka_Margit (2010.03.18.)
Benedek Elek több ponton is kapcsolódik a városligeti iskolához (két lánya is itt tanult), most pedig 4 szépunokája (Papp Dávid és Nagy-Bardócz Flóra 2024-ben végeztek), Villő (4a), Elek (2a) ma is az iskola diákjai.
Benedek Flóra
Benedek Flóra(Budapest, 1890– Kisbacon, 1975). A nagy magyar meseíró, Benedek Elek középső leánya. Iskolánkban szerzett tanítónői képesítést. A tanulmányok elvégzése után szépírást és testnevelést tanított Budapesten. 1944 tavaszán Erdélybe költözött a családi kúriába. Szorgalmazta és szervezte Benedek Elek emlékének ápolását, kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 1969-ben Elek Apó szülőfalujában (Kisbacon, Erdély) Benedek Elek Emlékmúzeum létesüljön, amit haláláig gyarapított és vezetett. Erdély-szerte sok száz gyerekkel levelezett, rendszeres olvasásra ösztönözte őket. Szoros kapcsolatot ápolt a magyar írokkal (Sütő András, Karinthy Ferenc), költőkkel és az erdélyi élet kulturális képviselőivel. Magyar mesekönyvek kiadását szorgalmazta, támogatta. A falubeliek is minden gondjukkal hozzá fordultak, és még ma is sokan emlegetik a kedves, segítőkész „Loli kisasszonyt”.
Benedek Mária
Lengyelné Benedek Mária (Benedek Elek nagyobbik lánya, becenevén Aranyvirág) élete végéig Budapesten élt (1888-1975). Íróként, műfordítóként tevékenykedett és rendszeresen segítette író édesapját munkájában. A családi legenda szerint ő vette rá Benedek Eleket egyik leggyönyörűbb művének, a Csudafa meseregény megírására. A Jó Pajtás gyermekújágban színműve jelent meg. Kiválóan beszélt angolul, Alexandre Dumas és Conan Doyle regényeket fordított, amiket rendszerint Lengyel Miklósnéként írt alá. Az 1900-as évek elején Boros Pál álnéven regényeket is írt.
Nagy-Bardócz Flóra, 8b.
